Idézetek birodalma

„Fáj a szív ha igazán szeret, mert fájdalom nélül szeretni nem lehet!”

Oly szenvedélyesen szeretlek, hogy szerelmem nagy részét elrejtem, nehogy rád nehezedjen a súlya.

Hmm... Akartam valami szépet irni Neked, de rá jöttem, hogy nincs értelme, hisz csak tükörbe kell nézned.

Azt akarom, hogy enyém légy, mint Róbert Gidáé Micimackó. De Te ne félj semmitől, mint Malacka, mert én vigyázok Rád, mint a bátor Tigris.

Ha könnycsepp lennél, sosem sírnék, nehogy elveszítselek.

Tudod, hosszú álom az élet. Valaki rosszat álmodik, valaki szépet. Én azt szeretném, ha mi együtt álmodnánk valami szépet, s álmunk soha nem érne véget.

Szívem szíveddel együtt dobban, nem szerethet nálam senki jobban, olyan vagy nekem, mint egy édes virág, többet érsz nekem, mint az egész világ.

Más csókol, más szeret és más karja zár.De emléked megvan, szívembe temetem, bárhová bújsz én sohasem feledem.

Olyan vagy nekem, mint lepkének a Hold az éjszaka egén. Folyton felé repül, de el nem érheti.

Ne hidd, hogy szerelmedet térden állva kérem én. Bár szívem érted ég, koldulni büszke még!

Kínzó vágy gyötör, hiányod majd megöl, nem birom ki nélküled! Kérlek szoríts magadhoz s csókkal mondd, hogy szeretsz.

Mindnyájan angyalok vagyunk, de csak 1 szárnyunk van. Csak akkor tudunk repülni, ha szorosan átöleljük egymást.

Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent. Csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset. Egy forró csók, mely tüzes a vágytól, érzem: örökre hozzád láncol.

A szerelem olyan, mint egy álom, néha szép, néha fájdalom, igazán szeretni csak egyvalakit lehet, éspedig azt, ki téged nagyon szeret.

Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod, elküldtem hozzád az én csillagom. Egy pillanatra kérlek figyelj rá, mert a nevemben szép álmokat kíván.

Ha én irnám sorsod könyvét, szíved, lelked vágyát, életed örömét: olyan széppé írnám, mint egy tündérálom, a legboldogabb te lennél a világon!

Kicsim, csak azt szeretném megkérdezni, hogy nincs-e izomlázad, mert egész nap itt motoszkáltál a fejemben!

Szeretném, ha szeretnél, ha néha megölelnél, s ha fognád a két kezem, boldog lenne életem.

Ki az? Ó betűvel kezdodik és borzasztóan szeret? Ó, hát az én vagyok.

Megnéztem a szótárban a vonzó, a helyes, az édes, és a szexi szavak értelmezését, és nem csodálkoztam rajta, hogy a te neved volt odaírva.

Szemed csillogása, mosolyod ragyogása, szívemben az örök boldogság forrása. Forró szellő suhan keresztül testemen, s suttogja, hogy te vagy az egyetlen.

Fáj az emlék, mégis öröm, álmaimban minden percem veled töltöm. Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni.

Kis pillangó száll most az éjben, minden ember szemére álmot hoz szépen. Elküldtem hát hozzád adja át a csókom, így csukódjon le a szemed, ajkammal ajkadon.

Két szív mely egy ritmusra dobog, két lélek mely csak együtt ragyog. Ezek vagyunk ketten, csak te meg én, szerelmünk soha véget nem ér.

Akárhova visz is utam, te mindig velem vagy. Szívem otthont egyedül csak neked ad.

Mit ér ezer szó, mely nem tőled hallható. Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. Mit érnek az órák, mit érnek a percek, ha mindezek nélküled telnek.

Tedd a kezed a homlokomra, mintha kezed, kezem volna. Úgy szeress mint még soha, mintha szíved szívem volna.

Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy óráig szeress, míg megsúgom, kívánlak. Szeress egy napig, míg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, és én is mindig szeretni foglak.

Próbáltalak levegőnek nézni, de rájöttem nem tudok levegő nélkül élni!!!

A távolság csak kérkedő ellenfeled, ha igazán tudsz szeretni, legyőzheted. A fegyver a képzelet, idézd fel őt s itt van veled. A szívedben és lelkedben ott a szerelmesed.

Nyugszik a hajnal, pihen a táj, nem tudok aludni, mert valami fáj. Téged kereslek, utánad vágyom, mert nem hiányzott így még senki ezen a világon.

Ülök a tóparton és nézem a vizet, várom a pillanatot, amikor újra látlak téged. Tudom, messze vagy, nem lehetsz itt velem, de olyan jó lenne, ha most itt lennél mellettem.

Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz, s szerelmes szavakra, forró csókra vársz. Simogató pillantásod érzem arcomon, olyan ez mint a valóság. Kár, hogy álmodom.

Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni, kicsike szobádból nem hiányzik semmi. De hogy én ott jártam, megtudod könnyen, hófehér párnádon ott csillog egy könnycsepp.

Csak nézlek téged, de szólni nem merek, úgysem érted szerelmes szívemet. Komédiázol, játszol csak velem, az élet mégis te vagy csak nekem!